2012. január 30., hétfő

Különös...

Egy ideje a makrobiotikus étkezés felé fordultam megint, mármint érdeklődésileg egyelőre. Aztán most hogy lesz/lett (hogy mondják ezt jelen időben, h éppen most történik?) saját konyhánk T. is egyre inkább szorgalmazta a dolgot. Úgyhogy ajánlották nekem, hogy menjek el egy igazi tanácsadásra, ahol megvizsgálnak természetgyógyszatilag (ujjak, szemek, kezek, lábak) és személyre szabott étrendet adnak. Mert nekem a legfőbb bajom az volt, hogy oké van a makro, de ezer féle dolog van, ezer étel sok sok különböző hatással, és honnan tudjam, hogy nekem mit ill. milyen hangsúllyal lenne érdemes ennem. Úgyhogy elmentünk, igen, ketten, mert (és ez is nagyon szimpi volt nekem) direkt kérték, h. T. is jöjjön, mert hát végülis ő is érintett az ügyben.

Hétfőn voltunk az ingyenes konzultáción (ez is szimpi volt), ahol úgy döntöttünk, hogy belevágunk. Úgyhogy ma 2 órát ott voltunk, Zsuzsa vizsgált minket, kérdezett rengeteget és a végén egy ilyen kezelést is kaptunk, ilyen energetizáló fogalmam sincs mit. Na hát ez rám nem tudom milyen hatással volt, azóta is azt próbálom meg megfejteni. És akkor most kezdődik a sci-fi, csak az olvassa tovább, akiben van egy kis spirituális érzék. (Én biztos nem hinném el, ha olvasnám valahol és nem éltem volna át :)

Érdekes volt, mert a meditáció alatt Zsuzsa a testem körül körözött a kezeivel és bár nem ért hozzám (kicsit lestem), mégis tökéletesen éreztem, hogy hol tart éppen, mert éreztem a meleget, energiát, simogatást vagy nem tudom hogy nevezzem. Közben többször olyan érzésem volt, hogy lebegek, repülök, aztán hogy fel kell azonnal pattannom, mert szétfeszít valami energia, aztán mélységes megkövülés, szóval minden.
Aztán vége lett, én meg nagyon furán voltam. Csak úgy tudtam megfogalmazni, hogy olyan volt, mintha a holdról jöttem volna éppen. (Zsuzsa hozzátette, h vagy még messzebbről). Szóval én sokkolva voltam, lenullázva, olyan volt, mintha most néznék először körbe. Ott voltak az emberek meg minden, de olyan volt, mintha marha nagy távolság lenne közöttünk. És minden ment ahogy szokott, de én lassú és hihetetlen nyugodt voltam. Egész délután ezt próbáltam megfejteni, hogy hogy is érzem magam, mert furcsán az biztos, de nem tudom megfogalmazni. Talán mintha megtudtam volna valami nagyon nagy ősi titkot, beavatottá váltam és ez a tudás mélységes biztonságérzetet és nyugalmat érzek emiatt.

Fura.

UPDATE:  Megkérdeztem, Fényhálók-nak hívják ezt a "kezelést".

Nincsenek megjegyzések: